Legjobb Pár Főzőtanfolyam Budapest Közel Hozzád

Válasz: Kedves Adrienn! Köszönjük szépen a visszajelzést. Bevallom nagyon meglepődtem, mert ezekre a pontokra 7 év alatt még senki sem panaszkodott, de pont ezért hasznos, amire felhívtad figyelmemet. A főzőóráinkra jellemző közös munkára felhívjuk a figyelmet az óra leírásánál a FB-on, a honlapon a GYIK-ben és az óra előtt vendégeknek kiküldött emailekben is. Az egyes munkafolyamatoknál mindig meg szoktam kérdezni ki szeretné csinálni, és a tapasztalatom az, hogy vannak, akik aktívabban szeretnek részt venni az órán, de legalább annyian vannak, akik nem akarnak vágni, keverni stb, inkább szeretik megfigyelni a lépéseket és otthon állnak neki a munkának. Egy tűzhelyen valóban nem tudja mindenki elkészíteni külön-külön ugyanazt az ételt, nem keverheti mindenki ugyanazt, amikor minden étel 6 főre készül, de arra mindig oda szoktam figyelni, hogy egyszerre ne történjen túl sok dolog, és ne maradjon ki senki semmiből, sajnálom, ha ez esetedben nem valósult meg. Az általad említett koncepció nálunk sosem volt cél, révén két olyan konyhával foglalkozunk, ami a legtöbbek számára ismeretlen, így ha mindenki külön-külön készítené, az óra végén hatféle ételt ennének a vendégek, és nem tudnék garanciát vállalni arra, hogy amit készítettek valóban olyan, mint amit szerettem volna megmutatni. Főzőiskolánk filozófiája sokkal inkább az, hogy közelebb hozzuk az adott (srí lankai, japán) kultúra hétköznapi aspektusait, az ott élő emberek gondolkodásmódját az egyik legglobálisabb nyelv, az ízek segítségével. Az óra végi megjegyzésed szintén köszönjük szépen. Az hogy tiszta konyhát hagyhattok el, részemről a vendég iránti tisztelet kifejezése. A célom ezzel az, hogy egy kellemes vacsora után jó kedvűen, sétálhasson haza a vendég, ne is gondoljon arra, hogy mennyi munka jár egy ekkora társaság közös főzésével. Őszintén sajnálom, ha ez benned más érzéseket keltett. Ha 15 percet sajnálnék Tőletek, egészen biztosan nem lennék ott a főzőiskolában minden óra előtt 6-7 órával és nem maradnék órák végén addig, amíg nem hagyom úgy ott a konyhát, hogy a következő alkalommal jó érzéssel lépjen be bárki. Az elmúlt évek során kipróbáltuk többször is többféleképpen a közös asztalnál történő órabefejezést, de akárhogy is alakítottuk ezt, az eredmény az volt, hogy a vendégek nem fértek el kényelmesen az asztalnál, a beszélgetések elhúzódtak, a társaság hangossá vált, ami a társasház lakóit joggal zavarta.